A terület a legnagyobb európai madár legnépesebb magyarországi költő- és élőhelye. A világ 22 túzokfaja közül Európában kettő honos, ezek csak Spanyolországban, a Szovjetunió utódállamaiban és Magyarországon élnek. A magyarországi állomány jelentős részének védelmére létesítették...
A terület a legnagyobb európai madár legnépesebb magyarországi költő- és élőhelye.
A világ 22 túzokfaja közül Európában kettő honos, ezek csak Spanyolországban, a Szovjetunió utódállamaiban és Magyarországon élnek. A magyarországi állomány jelentős részének védelmére létesítették a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet 1975-ben.
A népi építészet formavilágát idéző, 1979-ben épített túzokmentő állomás kiállítása bemutatja e veszélyeztetett madárfaj tulajdonságait, európai és hazai elterjedését. Az épület melletti kifutókban megtekinthetők a 15-16 kilós hím, és a 4-6 kilós tojó madarak. A bemutatóház galériáján a Sárrét és a Nagykunság növény- és állatvilágát, valamint néphagyományait szemléltető kiállítás látható.
A vadon élő túzok szabadtéri védelmét egészíti ki a telepen folyó munka, ahol a tavaszi mezőgazdasági munkák miatt veszélybe került fészekaljak megmentése az egyik alapfeladat. A kaszálások, a vegyszeres növényvédelem során előkerült tojások, melyek elpusztulnának természetes környezetükben, bekerülnek a telep keltetőgépeibe. A kikeltetett, majd felnevelt madarak az őszi vagy a tavaszi időszakban visszakerülnek vadon élő társaik közé. Ezt követően a nemzeti park munkatársai még hónapokig figyelemmel kísérik védenceiket, ha szükséges, gondoskodnak róluk.
A Dévaványai-, Ecsegi-puszták mintegy 13 ezer hektáron terülnek el, ebből 2659 hektár csak engedéllyel látogatható. A valamikori Nagy-Sárrét táji értékei, a természetes Berettyó-meder növény- és állatvilága, valamint Magyarország egyik legerősebb túzokállománya emeli ezt a területet a Körös-Maros Nemzeti Park legértékesebb részei közé.
G. I.